A kistérség természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytáj két középtájára terjed ki. A területnek a Kapos folyótól nyugatra fekvő része Külső-Somogy középtájhoz, a második fele a Kapos és Sárvíz által határolt Tolnai-hegyhát kistájhoz tartozik. Míg a Külső-Somogyhoz tartozó területek a mezőgazdasági hasznosításra, addig a Tolnai-hegyháthoz tartozó változatos domborzati területek a vidékfejlesztésben fontos szerepet játszó turizmus számára a legalkalmasabbak. A megyében ezen területen indult be elsőként szervezetten a falusi turizmus.

A területen az agyagon, löszön (téglagyártási alapanyag) és homokon (építkezési kötő- és vakolóanyag) kívül hasznosítható kőzettani nyersanyag nincsen, így a természeti táj bányászati rombolástól, átalakítástól sem a jelenben, sem a jövőben nem kell tartani. A kistérség területe a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik. A Kaposnak a kistérség területére eső legnagyobb mellékvízfolyása a Koppány. A kistérség északi peremén folyik a Sió csatorna. A kistérség természetes eredetű állóvízekben szegény.