A község a kistérség délnyugati részén a Kapos folyó két partján fekszik. Autóval, busszal a 65-ös főközlekedési úton, és vasúton a Budapest-Pécs vonalon érhető el.

Első írásos említése 1273-ból való, ekkor Moys tárnokmester az általa alapított ábrahámi kolostornak adományozta a települést. A falu a Kapos bal partján fekvő Szakályból és a jobb parton elterülő Csernyédből jött létre. 1351-től 1543-ig Csernyéd a megye székhelye, megyegyűlések színhelye volt. A település jelentős fejlődésnek indult, kézművesek telepedtek le itt, a kereskedelem is föllendült csakúgy, mint a mezőgazdaság. A török uralom alatt elnéptelenedett a két különálló település. 1581-től rácok lakták, de többségük néhány évtized után elvándorolt innen. Szakály a XVII. század végétől Esterházy-birtok volt, ők magyar telepesekkel népesítették be a falut. A település templomának szentélyét a XV. században építették gótikus stílusban, hajója és tornya a XVIII. században épült újjá, és a XIX. században nyerte el mai eklektikus formáját. A falu szomszédságában áll a csicsói barokk kápolnatemplom, mely 1732-45 között épült, s tavasszal Szentháromság napján és ősszel Kisboldogasszonykor búcsújáróhely.

A község intézményei között óvoda, általános iskola, művelődési ház, könyvtár, tájház működik. A falu utcáit Törő György fafaragó alkotásai díszítik. A XVIII. században épült az a ház, mely tájházként funkcionál, tárgyaiban a Kapos-Koppány menti nagyállattartó középparasztság életmódja elevenedik meg. Az érdeklődök itt tekinthetik meg a méltán híres szakályi népviseletet is.

A település fontosabb adatai:

• Területe: 3975 ha
• Lakossága: 1345 fő  (2018.)

Polgármesteri Hivatal elérhetőségei:

• Polgármester: Feuerbach Szabolcs
• Cím: 7192 Szakály, Kossuth L. u. 11.
• Telefon: 74/588-078
• e-mail: szakalyph@tolna.net

 

 

Címertörténet  2008. április 01.
Szakály